2019. november 21., csütörtök
2019. szeptember 22., vasárnap
Archivált Világ - Tollforgató Online Lapcsoport kiadványok
Rendelhető kiadványaink
Kiadványaink
ISBN 978-615-00-3479-9 Lövey-Varga Éva: Édes Hazámnak akartam szolgálni [PDF]
ISBN 978-615-00-3480-5 Lövey-Varga Éva Kék Világ versesgyűjtemény [PDF]
ISBN 978-615-00-3505-5 Lövey-Varga Éva Historia est Magistra Vitae. Történelmi és régészeti recenziók és írások [második kiadás] [PDF]
ISBN 978-615-00-3506-2 Lövey-Varga Éva Szegedi Séták Barni Kulturális Kutyussal. Egy csepp élet a világ zajából. dr. Gazda Gyula Pálnak [PDF]
ISBN 978-615-00-3507-9 Lövey-Varga Éva: A csillagok közé üzenem... Bronzedény kutatások – Egy nyilatkozat a Seuso anyaghoz [PDF]
ISBN 978-615-00-3508-6 Lövey-Varga Éva: Docendo discimus. A fémek kémiai világától a kora újkor régészeti világáig (Történelem és régészet) [PDF]
ISBN 978-615-00-3509-3 Lövey-Varga Éva: Római kori bronzedények a pannoniai hétköznapokban és temetkezésekben. Erdélyi István professzor 85. születésnapjára [PDF]
ISBN 978-615-00-3510-9 Lövey-Varga Éva: Székely „Meseház” – tárgyak története. dr. Vass Lászlónak ajánlva [PDF]
ISBN 978-615-00-3511-6 Lövey-Varga Éva: Dum spiro, spero. Régészet, kémia és iparművészet. Dr. Visy Zsolt 70. születésnapjára [PDF]
ISBN 978-615-00-4316-6 Giatrosz Agrotikosz: Agrotikosz füzetei 1. Emlékképek a XX-ik századból. Krajcár Béla a nagyvilágban
ISBN 978-615-00-4317-3 Giatrosz Agrotikosz: Agrotikosz füzetei 2. Emlékképek a XX-ik századból. Mann & Barcs
ISBN 978-615-00-4318-0 Giatrosz Agrotikosz: Agrotikosz füzetei 3. Emlékképek a XX-ik századból. Tapsoltunk
ISBN 978-615-00-4319-7 Giatrosz Agrotikosz: Agrotikosz füzetei 4. Emlékképek a XX-ik századból. Lépcsők
ISBN 978-615-00-4320-3 Giatrosz Agrotikosz: Agrotikosz füzetei 5. Emlékképek a XX-ik századból. Sodrásban partok között
ISBN 978-615-00-4321-0 Lövey-Varga Éva: "Mindig az igazat" [hangoskönyv]
ISBN 978-615-00-3268-9 Iványi Sándor: Rózsa Flores Eduardo. A szabadság bajnoka. In memoriam R.F.E., 1960–2009 [PDF]
ISBN 978-615-00-4325-8 Kolumbán Sándor: A MA IS ÉLŐ ŐSNYELV SZÓTÁRA A MAGYAR NYELV szavainak kialakulása [PDF]
ISBN 978-615-00-4326-5 Varga Géza: A temporius téveszme diadalmenete és más tanulmányok [PDF]
ISBN 978-615-00-4327-2 Albert Ferenc: HÉTMÉRFÖLDES CSIZMÁMBAN II. Felső-Magyarország-Kárpátalja-Galícia. Útleírások prózában, versben, képekben, továbbá Rockopera és Musical szöveg [PDF]
ISBN 978-615-00-4328-9 Albert Ferenc: HÉTMÉRFÖLDES CSIZMÁMBAN III. DUNÁNTÚL-ŐRVIDÉK-MURAVIDÉK-DÉLVIDÉK. Útleírások prózában, versben, képekben, továbbá POZSONYI CSATA rockopera szövegkönyv [PDF]
ISBN 978-615-00-4343-2 Lövey-Varga Éva: Atlas Földjén. Ókortörténeti barangolások [hangoskönyv]
ISBN 978-615-00-4344-9 Lövey-Varga Éva: Csillagföldön, rózsaágyon... [hangoskönyv]
ISBN 978-615-00-4346-3 Lövey-Varga Éva: Orchideamezőkön a múzsákkal – Amici, diem perdidi – [hangoskönyv]
ISBN 978-615-00-4347-0 Lövey-Varga Éva: Orchideamezőkön a múzsákkal – Amici, diem perdidi – [PDF]
ISBN 978-615-00-4348-7 Lövey-Varga Éva: Nem mind arany... Lupus in fabula [PDF]
ISBN 978-615-00-4366-1 Lövey-Varga Éva: Nem mind arany... Lupus in fabula [hangoskönyv]
ISBN 978-615-00-4429-3 Lövey-Varga Éva Kék Világ versesgyűjtemény
ISBN 978-615-00-4430-9 Lövey-Varga Éva Kék Világ versesgyűjtemény [hangoskönyv]
Rendelhető:
tollforgato.lap@gmail.com
tollforgato.lapcsoport@gmail.com
tollforgato.toertenelmi@gmail.com
tollforgato.irodalmi@gmail.com
regesz.a.pacban@gmail.com
Fizetés a blogon és honlapon megadott árak szerint:
https://www.paypal.me/evica920
linken. De ha esetleg támogatnád a szerzőt és lapot, és többet küldesz, vagy a megszabott árnál többet választasz, a szerzők, kutatók akik részesülnek az összegből valamint a laprendszer is megköszöni! Akkor ennek arányában részesülnek a támogatásból is, ha többet kap érte, többet tud kutatásra fordítani és fejlesztésre!
CIB BANK
Számlaszám:0006EU12N5511
IBAN: HU 46107000627150461451100005
Tisztelettel várjuk a megrendeléseket!
2019. szeptember 11., szerda
A Szent Korona, a Szentkorona értékrend és a magyar alkotmányosság vitéz Siklósi András előadása
2019. szeptember 9. hétfő 17 óra Pixel Bár (Anna kutnál)
A Szent Korona, a Szentkorona-értékrend és a magyar alkotmányosság
vitéz Siklósi András előadása
A magyarok koronája (a hozzá tartozó többi felségjelvénnyel együtt) tökéletes műtárgy, ugyanakkor önálló személyiség, a legfőbb közjogi méltóság, a teljhatalom egyedüli birtokosa, és szakrális erejénél fogva a teremtő Isten földi megtestesítője, valamint a világ egyetlen „beavató koronája”. Szerkezetét tekintve egységes egész (nincs bizánci és latin része!), valószínűleg Atilla idejében készült, története rendkívül kalandos (ellopták, zálogba tették, zománcképeit kicserélték, elásták, „hadifogságba” ejtették, kis híján megsemmisítették stb.). A Szentkorona-eszme lényegében már a korona előtt létezett (alárendelő helyett mellérendelő szemlélet!), mindmáig az egyetlen világpélda a különböző népek, nemzetiségek, etnikumok békés, egyenjogú együttélésére, s a jövőnek is kizárólagosan ajánlható létezési formája. Ennek általános bevezetése nélkül elsatnyul, kihal az emberiség. A középkori (judeokeresztény alapokon nyugvó) Szentkorona-tan a sokkal ősibb Szentkorona-eszme (vagy értékrend) némileg torzult változata, s annak egyfajta gyakorlati, közjogi leképeződése. A magyar Alkotmány szokásjogon alapuló (nem kartális) alkotmány, több részből áll (pl. Szt. István Intelmei, Aranybulla, Werbőczy Hármaskönyve, 1848 után minden polgár beemelése a nemzetbe stb.). Hatalommegosztás, törvény előtti egyenlőség, jogok és kötelezettségek egyensúlya, nemzeti önrendelkezés, alkotmányos jogfolytonosság, önkormányzatiság és egyéb kulcsfogalmak jellemzik. A magyar nemzet egy és oszthatatlan, a magyaroké a Szabadság Alkotmánya. „Ahol a korona, ott van Magyarország.” (Révay Péter)
... Siklósi András
Hazatérés előtt
(Őseink a sztyeppén)
Tombol a fagy bömböl a szél
torlódva dermed a hullám
Mint néma holt
hideg a hold
hóvihar söpör a pusztán
Reszket a fény
a sztyepp jegén
bomlik hasad a jurta
Dőlnek a fák
mint a bakák
hörögve buknak a hóba
A tűz sápad
farkas támad
csillagok hullnak a tóba
Üvölt a tél
vijjog a szél
havat szór szemünkbe szánkba
Égszakadás
vad nyihogás
megfagynak lovaink állva
Mi lesz velünk
mind elveszünk
hófalba jégtömbbe zárva
Bölcs Napkirály segíts nekünk
ne érjünk ilyen véget
Hős eleink
isteneink
szűnjön a szörnyű végzet
Pereg a dob dübög a dob
eszünk veszejtve verjük
Sok névtelen halottunkat
megszámolni se merjük
Kegyetlen szél
zord gyilkos tél
hogy gyűlölünk és félünk
Hordd el magad
s minden hadad
ne pusztítsd el a népünk
Ha alábbhagysz útra kelünk
szilaj vezérünk Álmos
Dús földeket jobb legelőt
ígért a legfőbb táltos
Jön még tavasz
s nem lesz panasz
erősek vagyunk bátrak
Olvad a jég serken a fű
illata kél a fáknak
Elfut a tél
ifjul a vén
új haza vár ránk gazdag
Éled a kedv nő a remény
föl magyarok nyugatnak
2019. augusztus 21., szerda
2019. június 29., szombat
Polar Bears adománygyűjtés
Támogatjuk Tamás Károly adománygyűjtését, nem csak környezetpolitikai okokból!
Támogasd!
Gazdag István: Antidogma, összeesküvés.... - idézet
Csak külföldi titkosszolgálatok vagy hazai politikai szervezetek háttérintézményeinek a fizetett marketingesei terjesztik az összeesküvés-elmélet tarthatatlanságát. A cél ilyenkor nem csak a politikai ellenfél lejáratása, hanem a nagyközönség elbizonytalanítása, összezavarása, a valódi híreket közlő sajtóorgánum hiteltelenítése, ill. figyelemelterelés az összeesküvés a gyakorlatáról.
ANTIDOGMA - ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEK: RÁCIÓ KONTRA FIKCIÓ
Amerikai és brit szociológusok és pszichológusok nemrég végzett kutatásaiból kiderült, hogy – a fősodratú média sztereotípiáival ellentétben – {...}
{...} az ún. konspiracionisták, vagyis az összeesküvés-elméletek hívei mentálisan egészségesebbnek tűnnek az ún. konvencionalistáknál, akik elfogadják az események hivatalos változatait.
Michael J. Wood és Karen M. Douglas pszichológus (Kenti Egyetem) „Mi a helyzet a 7-es toronyházzal? A 2001. szeptember 11-i merényletekkel kapcsolatos összeesküvés-elméletek internetes vitájának társadalom-lélektani vizsgálata” (What about Building 7? A social psychological study of online discussion of 9/11 conspiracy theories) címmel július 8-án publikálták tanulmányukat a különböző internetes honlapokon megjelenő konspiracionista és konvencionalista kommentárok összehasonlító elemzése tárgyában.
Kutatásaik nyomán a szerzők meglepve tapasztalták, hogy manapság megszokottabb konspiracionista kommentárokat megfogalmazni, mintsem konvencionalistákat: „A 2174 összegyűjtött kommentár közül 1459 konspiracionistának, 715 pedig konvencionalistának minősíthető.” Más szóval, a cikkeket kommentáló személyek közül azok, akik nem hiszik el az olyan események kormányzati magyarázatát, mint a Kennedy-gyilkosság vagy a 9/11, kétszer annyian vannak, mint azok, akik hitelt adnak a hivatalos verzióknak.
Ez azt jelenti, hogy manapság a konspiracionista kommentárok képviselik az általános népi bölcsességet, miközben az ellenvéleményt hangoztatók egyre inkább egy elszigetelt és maradi kisebbséggé válnak. Talán mert az állítólagos „közvéleményüket” már nem osztja a többség, a konspiracionista-ellenes kommentátorok gyakran mutattak haragot és ellenségességet.
Ahogyan a tanulmány fogalmaz, „a 2001. szeptember 11-i események hivatalos verzióját vallók általában ellenségesebbek, amikor megpróbálják meggyőzni vitapartnereiket”. Ráadásul az is bebizonyosodott, hogy a konvencionalisták nemcsak ellenségesebbek, de megszállottan ragaszkodnak is a saját (összeesküvés) elméletükhöz. Szerintük a 9/11-gyel kapcsolatos saját elméletük – miszerint az évszázad bűncselekményét 19 arab követte el egy afganisztáni barlangban bujkáló és dialízisre szoruló fickó irányításával – maga a vitathatatlan igazság.
Az állítólagos konspiracionisták viszont nem állítják azt, hogy az elméletük komplett magyarázatot ad 9/11-re. „Azok figyelme, akik azt gondolják, hogy szeptember 11. kormányzati összeesküvés eredménye, nem egy sajátos teória reklámozására, hanem a hivatalos verzió szétszedésére irányul”, állapítják meg a kutatók.
Wood és Douglas tanulmánya tehát azt sugallja, hogy a konspiracionista negatív sztereotípiája („egy, a saját személyes és marginális elméletének igazságát agresszíven képviselő megszállott”) pontosan azokra vonatkozik, akik a 9/11 hivatalos verzióját védelmezik, nem pedig azokra, akik kétségbe vonják azt.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy az ún. konspiracionisták hajlamosabbak megvitatni a történelmi kontextust (pl. a Kennedy-gyilkosságot 9/11 előzményének tekinteni), mint a konvencionalisták, és arra is fényt derített, hogy az ún. konspiracionisták nem szeretik, ha így nevezik őket.
Ez utóbbi két megállapítást Lance DeHaven-Smith politológus Összeesküvés-elmélet Amerikában (Conspiracy Theory in America, University of Texas Press, 2013) című könyve is megerősíti. Szerinte az emberek azért nem szeretik, ha „konspiracionistáknak” titulálják őket, mert a fogalmat a CIA találta ki és dobta be a köztudatba, hogy lejárassa azokat, akik elszámolást követeltek a Kennedy-gyilkosság után. Utólag visszatekintve megállapítható, hogy a CIA kampánya az „összeesküvés-elmélet” kifejezés népszerűsítésre és az efféle elméletekhez való csatlakozás lejáratására minden idők egyik legsikeresebb propagandavállalkozásának bizonyult. Más szóval azok, akik az „összeesküvés-elmélet” és a „konspiracionista” fogalmakat sértésként használják, ezt egy valóságos, alaposan dokumentált és kétségbe vonhatatlan összeesküvés eredményeként teszik, amelyet a CIA azért szőtt, hogy elfojtsa John F. Kennedy meggyilkolásának kivizsgálását.
DeHaven-Smith professzor azt is megmagyarázza, hogy azok, akik kételkednek egyes sorsdöntő bűncselekmények hivatalos magyarázataiban, miért lelkesednek a történelmi kontextus megvitatásáért. Valójában ugyanis sok összeesküvés-állítás megalapozottnak bizonyult, és a jelek szerint szoros kapcsolat van számos, eddig még megoldatlan „demokráciaellenes állami bűncselekmény” (SCAD) között.
Nyilvánvaló példa a Kennedy fivérek (John és Robert) meggyilkolása, mint ugyanazon bűncselekmény egymással összefüggő epizódjai.
Laurie A. Manwell pszichológus (Guelphi Egyetem) szerint a CIA által kitalált „összeesküvés-elmélet” címke megzavarja a kognitív funkciókat. Az American Behavioral Scientist 2010. februári számában megjelent cikkében a szerző hangsúlyozza, hogy az összeesküvés-ellenesek azért nem tudnak világosan gondolkodni az olyan egyértelmű SCAD-ek kapcsán, mint a 9/11, mert képtelenek azon információk kezelésére, amelyek nincsenek összhangban megcsontosodott előfeltételezéseikkel.
A tudományos folyóirat ugyanezen számában Steven Hoffman professzor (Buffalói Egyetem) kifejti, hogy az összeesküvés-elleneseknek „erős hajlamuk van a megerősítésre”, vagyis olyan információkat keresnek, amelyek megerősítik előzetesen felépített hiedelmeiket, miközben irracionális mechanizmusokat (mint az „összeesküvés-elmélet” címke) használnak a konfliktusos információk elkerülésére.
Az internet korszakában azonban többé már nem lehet kizárni a közbeszédből azokat, akik kételkednek a hivatalos narratívákban. Mostanra a CIA 44 éve tartó lejárató kampánya a „konspiracionista” fogalom diszkreditálására végleg kifulladni látszik. A tudományos tanulmányokban éppúgy, mint az információs cikkek kommentárjaiban az „összeesküvés-elméleteket” támogató hangok immáron számosabbak és racionálisabbak, mint a konspiráció-elleneseké. Nem meglepő, hogy ez utóbbiak egyre inkább hibbant paranoiásoknak tűnnek.
Gazdag István - demokrata.hu
ANTIDOGMA - ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEK: RÁCIÓ KONTRA FIKCIÓ
Amerikai és brit szociológusok és pszichológusok nemrég végzett kutatásaiból kiderült, hogy – a fősodratú média sztereotípiáival ellentétben – {...}
{...} az ún. konspiracionisták, vagyis az összeesküvés-elméletek hívei mentálisan egészségesebbnek tűnnek az ún. konvencionalistáknál, akik elfogadják az események hivatalos változatait.
Michael J. Wood és Karen M. Douglas pszichológus (Kenti Egyetem) „Mi a helyzet a 7-es toronyházzal? A 2001. szeptember 11-i merényletekkel kapcsolatos összeesküvés-elméletek internetes vitájának társadalom-lélektani vizsgálata” (What about Building 7? A social psychological study of online discussion of 9/11 conspiracy theories) címmel július 8-án publikálták tanulmányukat a különböző internetes honlapokon megjelenő konspiracionista és konvencionalista kommentárok összehasonlító elemzése tárgyában.
Kutatásaik nyomán a szerzők meglepve tapasztalták, hogy manapság megszokottabb konspiracionista kommentárokat megfogalmazni, mintsem konvencionalistákat: „A 2174 összegyűjtött kommentár közül 1459 konspiracionistának, 715 pedig konvencionalistának minősíthető.” Más szóval, a cikkeket kommentáló személyek közül azok, akik nem hiszik el az olyan események kormányzati magyarázatát, mint a Kennedy-gyilkosság vagy a 9/11, kétszer annyian vannak, mint azok, akik hitelt adnak a hivatalos verzióknak.
Ez azt jelenti, hogy manapság a konspiracionista kommentárok képviselik az általános népi bölcsességet, miközben az ellenvéleményt hangoztatók egyre inkább egy elszigetelt és maradi kisebbséggé válnak. Talán mert az állítólagos „közvéleményüket” már nem osztja a többség, a konspiracionista-ellenes kommentátorok gyakran mutattak haragot és ellenségességet.
Ahogyan a tanulmány fogalmaz, „a 2001. szeptember 11-i események hivatalos verzióját vallók általában ellenségesebbek, amikor megpróbálják meggyőzni vitapartnereiket”. Ráadásul az is bebizonyosodott, hogy a konvencionalisták nemcsak ellenségesebbek, de megszállottan ragaszkodnak is a saját (összeesküvés) elméletükhöz. Szerintük a 9/11-gyel kapcsolatos saját elméletük – miszerint az évszázad bűncselekményét 19 arab követte el egy afganisztáni barlangban bujkáló és dialízisre szoruló fickó irányításával – maga a vitathatatlan igazság.
Az állítólagos konspiracionisták viszont nem állítják azt, hogy az elméletük komplett magyarázatot ad 9/11-re. „Azok figyelme, akik azt gondolják, hogy szeptember 11. kormányzati összeesküvés eredménye, nem egy sajátos teória reklámozására, hanem a hivatalos verzió szétszedésére irányul”, állapítják meg a kutatók.
Wood és Douglas tanulmánya tehát azt sugallja, hogy a konspiracionista negatív sztereotípiája („egy, a saját személyes és marginális elméletének igazságát agresszíven képviselő megszállott”) pontosan azokra vonatkozik, akik a 9/11 hivatalos verzióját védelmezik, nem pedig azokra, akik kétségbe vonják azt.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy az ún. konspiracionisták hajlamosabbak megvitatni a történelmi kontextust (pl. a Kennedy-gyilkosságot 9/11 előzményének tekinteni), mint a konvencionalisták, és arra is fényt derített, hogy az ún. konspiracionisták nem szeretik, ha így nevezik őket.
Ez utóbbi két megállapítást Lance DeHaven-Smith politológus Összeesküvés-elmélet Amerikában (Conspiracy Theory in America, University of Texas Press, 2013) című könyve is megerősíti. Szerinte az emberek azért nem szeretik, ha „konspiracionistáknak” titulálják őket, mert a fogalmat a CIA találta ki és dobta be a köztudatba, hogy lejárassa azokat, akik elszámolást követeltek a Kennedy-gyilkosság után. Utólag visszatekintve megállapítható, hogy a CIA kampánya az „összeesküvés-elmélet” kifejezés népszerűsítésre és az efféle elméletekhez való csatlakozás lejáratására minden idők egyik legsikeresebb propagandavállalkozásának bizonyult. Más szóval azok, akik az „összeesküvés-elmélet” és a „konspiracionista” fogalmakat sértésként használják, ezt egy valóságos, alaposan dokumentált és kétségbe vonhatatlan összeesküvés eredményeként teszik, amelyet a CIA azért szőtt, hogy elfojtsa John F. Kennedy meggyilkolásának kivizsgálását.
DeHaven-Smith professzor azt is megmagyarázza, hogy azok, akik kételkednek egyes sorsdöntő bűncselekmények hivatalos magyarázataiban, miért lelkesednek a történelmi kontextus megvitatásáért. Valójában ugyanis sok összeesküvés-állítás megalapozottnak bizonyult, és a jelek szerint szoros kapcsolat van számos, eddig még megoldatlan „demokráciaellenes állami bűncselekmény” (SCAD) között.
Nyilvánvaló példa a Kennedy fivérek (John és Robert) meggyilkolása, mint ugyanazon bűncselekmény egymással összefüggő epizódjai.
Laurie A. Manwell pszichológus (Guelphi Egyetem) szerint a CIA által kitalált „összeesküvés-elmélet” címke megzavarja a kognitív funkciókat. Az American Behavioral Scientist 2010. februári számában megjelent cikkében a szerző hangsúlyozza, hogy az összeesküvés-ellenesek azért nem tudnak világosan gondolkodni az olyan egyértelmű SCAD-ek kapcsán, mint a 9/11, mert képtelenek azon információk kezelésére, amelyek nincsenek összhangban megcsontosodott előfeltételezéseikkel.
A tudományos folyóirat ugyanezen számában Steven Hoffman professzor (Buffalói Egyetem) kifejti, hogy az összeesküvés-elleneseknek „erős hajlamuk van a megerősítésre”, vagyis olyan információkat keresnek, amelyek megerősítik előzetesen felépített hiedelmeiket, miközben irracionális mechanizmusokat (mint az „összeesküvés-elmélet” címke) használnak a konfliktusos információk elkerülésére.
Az internet korszakában azonban többé már nem lehet kizárni a közbeszédből azokat, akik kételkednek a hivatalos narratívákban. Mostanra a CIA 44 éve tartó lejárató kampánya a „konspiracionista” fogalom diszkreditálására végleg kifulladni látszik. A tudományos tanulmányokban éppúgy, mint az információs cikkek kommentárjaiban az „összeesküvés-elméleteket” támogató hangok immáron számosabbak és racionálisabbak, mint a konspiráció-elleneseké. Nem meglepő, hogy ez utóbbiak egyre inkább hibbant paranoiásoknak tűnnek.
Gazdag István - demokrata.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)